|
|
|
| |
|
|
| |
A nagykövetséget az Iparteam építészeti Kft. építette, amely
a magyar Iparterv és a holland Team 4. közös vállalkozása.
Az Iparterv főigazgatója, Borostyánkői Mátyás szerint, aki
a követséget holland társával, Fred Dubbelinggel együtt tervezte,
a hollandok döntő hatást gyakoroltak a magyar építészek kialakulóban
lévő látásmódjára.
– A hollandok munkamódszere, magabiztos hozzáállásuk példátlan
volt – fogalmazott Borostyánkői. Az 1988-ban Borostyánkői és
Dubbeling részvételével létrehozott vegyesvállalat az első
külföldi építészeti együttműködés volt Magyarországon, amely
nagyban elősegítette a további nemzetközi kapcsolatok kialakítását.
A Magyarországra érkező legjelentősebb holland építész cég
az 1995-ös alapítású Erick van Egeraat Associated Architects
volt. Van Egeraat építész az Andrássy úti ING székház klasszikus
helyreállításával kezdte meg ténykedését Budapesten. Legkiemelkedőbb
műve azonban várhatóan az ING Bank új, Dózsa György úti székháza
lesz. A projekt keretében két épület kerül felújítására, egy
teljesen új épület felépítése mellett. A székhely mintegy hídként
emelkedik majd a klasszikus és a modern stílus között, miközben
kortárs külleme és hangulata már a jövőt idézi.
Van Egeraat stílusa saját bevallása szerint a holland internacionalizmus
és a magyar hagyományos építészet elemeit ötvözi. Véleménye
szerint Magyarországon könnyebb volt áthidalni a különböző
stílusok közötti szakadékot, mint a többi kelet-európai országban.
|
– A magyar hagyományoktól
nem idegen az asszimiláció, a társadalom képes volt különböző
kultúrákat magába szippantani az évek során – vélekedik van
Egeraat. – A hollandok pedig mindig is utazgattak a világban,
történelmük az alkalmazkodásról szól. Habár a nemzetközi építész
cégek száma nem túl nagy Magyarországon, hatásuk mégis érezhető.
|
|
– A nemzetközi cégek komoly kihatással vannak a hazai építészetre – mondta Balogh
Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Rajzi és Formaismereti
tanszékének vezetője. – Ideérkezésük előtt az olyan high-tech anyagok hagyományos
kézmuves megmunkálása, mint amilyen az acél és az üveg, nem volt ennyire elterjedt
Magyarországon, mert ezek igen költséges eljárások.
A törvényi szabályozások még mindig sok külföldi céget távol tartanak Magyarországtól.
Az építési engedély megszerzéséhez a cégeknek olyan magyar építészeket kell alkalmazniuk,
akik a Magyar Építészkamara tagjai. Ez kényszeríti a nemzetközi cégeket vegyesvállalatok
létrehozására.
A legújabb holland–magyar közös vállalkozás a Roeleveld-Sikkes Architects Hungary
Kft., amely 2002-ben első díjat nyert a miskolci Archidea építészeti szemle pályázatán.
Dick Sikkes holland építész és magyar partnere, Szalai Judit Annamária szerint
a szabályozások igen megnehezítik a nemzetközi cégek dolgát, de reményeik szerint
Magyarország európai uniós csatlakozása enyhíteni fog a megszorításokon. Úgy
érzik, hogy Magyarország, akárcsak Hollandia, olyan kis ország, mely képes volt
megőrizni független építészeti kultúráját.
|
 |
– Sok fiatal és tehetséges
építész van Magyarországon, rengeteg az energiájuk, de a legnagyobb
gond pillanatnyilag a pénzhiány – mondta Sikkes. – Nincs elég
pénz nagy projektekre. |
|
A hollandok pedig nem szűkölködnek az ilyen nagy projektekben. A svéd Federation
of Consulting Engineers and Architects 2002-es jelentése szerint holland tulajdonban
van Európa huszonöt legnagyobb építészeti és consulting cége közül hét. Amikor
Magyarország 2004-ben csatlakozik majd az EU-hoz, a magyar építészeknek nem kell
attól tartaniuk, hogy hirtelen háttérbe szorulnak, mert a szabályok enyhítése
a fiatal magyar tehetségekkel együtt segíteni fogja a magyar cégek versenyképességét
és alkalmazkodását a külföldi cégek beáramlásához.
Holland vállalatok Magyarországon
ING Bank Rt.
Regionális ügyviteli központot nyit Budapesten a világ harmadik legnagyobb
pénzügyi szervezete, a holland ING Csoport – jelentette be a cég idén júliusban.
A háttérirodai ügyviteli tranzakciókat bonyolító és a vállalati ügyfélkört
kiszolgáló számlavezető rendszert a magyar fiók, az ING Bank Rt. biztosítja
majd, 2005 végéig várhatóan négyszáz dolgozót alkalmazva. A magas képzettségu
hazai munkaerő volt az egyik faktor, amely elősegítette, hogy a közép- és
kelet-európai versenytársak közül Magyarországra essen az ING Csoport választása
az ügyviteli központ helyszíneként.
– A háttérirodai tranzakciókat bonyolító és számlavezető rendszer jól jelzi
a folyamatban lévő átalakulást – jelentette ki Pieter de Haes, az ING Bank
Rt. vezérigazgatója egy korábbi beszédében.
Az ING 1991-es magyarországi megalakulása óta – amikor is mint első, teljes
egészében külföldi kézben lévő bank megnyílt – leginkább a vállalati szektorra
koncentrált. A pozsonyi, szófiai, bécsi, prágai, budapesti és bukaresti pénzügyi
háttérirodák összeolvasztása és Budapestre való áttelepítése a budapesti regionális
ügyviteli központba azt jelzi, hogy Magyarország tudásalapú munkaereje másfajta
beruházást vonz az országba.
– Az emberekbe történő befektetés most igen fontos a magyar gazdaság számára
– mondta Pieter de Haes vezérigazgató.
A központ teljes körű működését 2003 második felében kezdi majd meg, a környező
országoknak belső szolgáltatásokat kínálva; továbbá lehetőséget nyújt majd
hazai és nemzetközi fizetések, hiteltranzakciók, külföldi átváltások és egyéb
pénzügyi tranzakciók lebonyolítására.
Az ING Csoport benyújtott egy tervet az európai ügyvitel és
adatkezelés egészének integrációjára és budapestre telepítésére
is.
Az ING ingatlanberuházó ága, amely összesen 222 millió eurót
fektetett be Magyarországon, a Dózsa György úti Liget Park
Átrium irodaházban alakítja ki az új központot.
Philips Hungary Kft.
A képcsöves (CRT) monitort gyártó szombathelyi gépsor múlt januári leállítása
után a holland Royal Philips Electronics most ismét kiterjeszti tevékenységét
Magyarországon. A fogyasztói elektronikát gyártó cég, a bejelentés szerint, csúcstechnológiai
gyártósorokat fog felállítani a közeljövőben, és nem tervez további gépsorleállítást. A vállalat kommunikációs igazgatója,
Blazsevácz Péter elmondta, hogy a fejlesztés olyan high-tech
termékek gyártására terjed majd ki, mint a folyadékkristályos
kijelző és a DVD-újraíró, amelyeket főleg európai piacra szánnak.
Ugyanakkor Magyarországon is
növekszik a high-tech termékek eladása, forgalmuk a 2001-es
264 millió euróról tavaly 275
millió euróra
emelkedett.
A Philips Magyarország a harmadik legnagyobb exportot
bonyolító és a harmadik legnagyobb méretu gyár Magyarországon;
2002-ben
közel 2,2 milliárd eurós eladást bonyolított, és 4700
alkalmazottal rendelkezett. Termékkörébe tartozik a fogyasztói
elektronika,
a világítástechnika, félvezetők gyártása, a kommunikáció
és biztonság, orvosi muszerek, háztartási és szépségápolási
termékek
előállítása. Philips gyárak működnek Székesfehérváron,
Szombathelyen és Győrben.
|
|
|
| |
|
|
| |
 |
  |
| |
| |
A Rynart
kelet felé hódít tovább
Egy holland szállítmányozó
cég, amely túlnövi anyavállalatát
A közelmúltban Franck Rynart egy fényképet kapott egyik ismerősétől
azokból az időkből, amikor még csak pár hónapja volt jelen
mint befektető Magyarországon. Egy dolog biztos: sok minden
változott, amióta először betette a lábát a közép-európai piacra.
A képen szürke, téli fényben, három ember áll egy kicsi, öreg
viskó előtt: Rynart, a magyarországi üzlettársa és egy hölgy,
aki akkoriban mint tolmács dolgozott neki. A Ferihegyi reptértől
nem messze álló épület ötven négyzetméteres volt. A képről
csak az az egyetlen teherautó hiányzik, ami a 75 éves holland
családi vállalkozás magyar ágának akkoriban tulajdonát képezte. |
|
|
|
| |
 |
Ebben az évben lesz tíz éve, hogy a Rynart Szállítmányozás Magyarország
megkezdte tevékenységét. Körbetekintve hatalmas irodáikon Biatorbágyon,
az ember kezdi megérteni, miért nevezi Franck Rynart Magyarországot
a nagy lehetőségek hazájának.
– Hollandiában alig volt lehetőségünk a terjeszkedésre, míg itt erre rengeteg
alkalom kínálkozik – nyilatkozza Rynart.
|
A vállalat legújabb biatorbágyi létesítményének – amely Budapesttől
mintegy 20 kilométerre fekszik Bécs irányában – megépültével
a Rynart magyar leányvállalatának ma már egy több mint 100000
négyzetméteres logisztikai központ és 450 teherautó van a tulajdonában,
valamint 2000 embert foglalkoztat. Rynart szerint a vállalat
elérte lehetősége határait Magyarországon.
– Az ország legnagyobb szállítmányozói lettünk, piaci részesedésünk
50 százalék körül van. Ezt túllépni már nem lenne helyes –
mondja Rynart. A magyar leányvállalat pár év leforgása alatt
felülmúlta anyacégét. Majdnem minden fontos külföldi befektetőnek
a Rynart dolgozik.
A legutóbb elkészült elosztópontot Anton P.H. Rynart Parknak
keresztelték el, nevét Franck nagyapjáról kapta, aki 1928-ban
a céget alapította. Az a kicsi, ősrégi teherautó, fa ládáival,
amely a biatorbágyi épület előcsarnokában látható, ezekre az
időkre emlékeztet.
A Rynart Magyarország sikerét alapvetően két körülménynek köszönheti:
a merészségnek, amelyre a vállalkozáshoz szükség volt abban
az időszakban, amikor a legtöbb holland befektető még félt
bármit elkezdeni Közép-Európában, valamint a piac réseinek
jó felmérésére. Szakmai tudásával és hollandiai tapasztalataival
Rynart tudta, hogy többről van szó, mint egyszeruen felpakolni,
és célba juttatni az árucikkeket. A lehetőségek nagyon kedvezőek
voltak, de, ahogy a vállalkozó fogalmaz: „Hatalmas kockázatot
is vállaltunk.”
Az a tény, hogy Kelet-Európa nem volt számára ismeretlen terület,
nagyban segítségére volt. Az anyacég már az 1950-es évek óta
dolgozott az akkori keleti blokk országaiban. Gyermekként ő
maga is utazott a teherautókkal és otthon, családi étkezések
során, gyakran beszélgettek például a román határon tapasztalt
nehézségekről vagy az egykori Európai Közösség legújabb szállítási
szabályairól.
Az ezekben az időkben felhalmozott tudás segített a kezdeti
időkben, a kis viskóban, a Ferihegyi reptér mellett. „Voltak
már itt ismerőseim, akik segítségemre lehettek, voltak kapcsolataink”
– mondja Rynart. „Ez előnyhöz juttatott minket azokkal az üzletemberekkel
szemben, akik még soha nem jártak itt.”
Rynart szerint ez az egyik magyarázata annak, hogy az elmúlt
évtizedben nem kellett korrupciós problémákkal megbirkóznia.
– Az üzletemberek gyakran panaszolják, hogy fizetniük kell,
ha el akarnak intézni valamit, de az én tapasztalataim szerint
ez badarság. Ami számít az az, hogy ismerni kell az embereket,
és meg kell hallgatni a véleményüket. Azt is gyakran hallani,
hogy a magyarok nem tartják magukat a megállapodásokhoz, de
én azt gondolom, nem szabad elfelejtenünk, milyen hatalmas
változásokon ment át ez az ország. Sokaknak fogalmuk sem volt
arról, hogy mi vár majd rájuk.
Az első néhány évre úgy emlékszik, mint az igazi úttörő időkre.
„Rengeteg dolog, amit ma már természetesnek tartunk, teljesen
ismeretlen volt. A minőségi szolgáltatás, mint olyan, nem létezett
és a megrendelők sem voltak mindig együttmuködők. Észben kellett
tartani, hogy egy teherautó általában nem tudott egynél több
szállítmányt célbajuttatni naponta, mert a megrendelők gyakran
órákig váratták a gépkocsivezetőt, mielőtt kipakoltak volna.”
Magyarország, az egész közép-európai régióhoz hasonlóan, átmeneti
időszakban volt, és ez nemcsak lehetőségeket, de akadályokat
is rejtett magában. A törvények állandóan változtak. Kölcsönhöz
jutni egy magyar, vagy akár egy nemzetközi banktól szinte lehetetlen
volt.
– 1998 óta sok minden változott ebben a tekintetben. Ezalatt
az idő alatt Magyarország igazi európai országgá vált, olyan
szabályrendszerrel, amely nem áll távol a hollandiaitól, és
ma már élvezi egy jól muködő bankrendszer előnyeit. Természetesen
manapság jó néhány külföldi bank is jelen van a magyar piacon,
ami tovább egyszerusíti az üzletmenetet.
A Rynart Magyarország a dolgozók átlagéletkorának szempontjából
fiatal vállalat, de a cég nagyon örül, hogy alkalmazottainak
többsége messzemenően lojális. A legtöbb ember az első évek
óta a cégnél van, sőt gyakran magukkal hozták családtagjaikat
és barátaikat is.
– Én nagyon nyílt ember vagyok és a körülöttem dolgozókat is
erre bátorítom – mondja Rynart. – A magyaroknak ez szokatlan
ugyan, de ha egyszer hozzászoktak, nagyon értékelik. Azt is
nagyra becsülik, hogy ha szükséges, a piszkos munka elvégzésétől
sem riadok vissza, csinálom velük együtt.
Annak ellenére, hogy beosztottjainak nagy szabadságot biztosít,
egy dologban nagyon szigorú: a lopást keményen bünteti. Ezen
a területen igen határozottnak kell lennie. „Egy teljesen más
mentalitással van itt dolgunk. Magyarországon természetes,
hogy ha történetesen egy tejgazdaságban dolgozol, hazaviszel
egy kis tejet, és ha chips-et szállítasz, kinyitsz egy csomagot
és megkóstolod. A Rynart ezt nem engedheti meg magának.”
A felügyelet igen szigorú. Az ellenőrzést nem a Rynart alkalmazottai
végzik, hanem egy független biztonsági cég. „ők felelősek minden
veszteségünkért, ezért közvetlenül érdekeltek, hogy jól végezzék
a munkájukat.”
A szigorú biztonsági előírásokra szükség van, hiszen a Rynart
nem csak egy egyszerű szállító vállalat. A biatorbágyi telep
korszerű logisztikai központ, amely nem csupán áruszállítással,
de árukészletek kezelésével és tárolással is foglalkozik. Olyan
cégeknek nyújt logisztikai szolgáltatást, mint a Philips, a
Heineken, a Nestlé, a Compaq, a Nokia és a Tesco. Rynart teherautók
szállítják az Amstel sört Magyarország minden kocsmájába, de
a vállalat például polcokat is biztosít a Tesco számára.
|
| A cégnek van egy üzeme,
amely mobiltelefonokat csomagol a szolgáltatók számára, valamint
nyersanyagok és késztermékek teljes készleteit kezeli néhány
vállalat megbízásából. Legújabb ötletük telefonos szolgálat megszervezése
ügyfeleik számára. Ez egy olyan teljes logisztikai szolgáltatási
csomag, amely Magyarországon eddig teljesen ismeretlen volt. |
|
Mivel számos ügyfelük a környező
országokban is tevékenykedik, a Rynart is keresi az új lehetőségeket
Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.
– Szerbia kész az ilyen jellegu szolgáltatások befogadására, mivel jelen pillanatban
semmi hasonló nincs az országban, annak ellenére, hogy az egyik legfejlettebbnek
számítottak a régióban – véli a cégvezető. A Rynart mindhárom ország kapcsán
a Greenfield Investments vonatkozásában gondolkodik. „Nem hiszek már létező vállalatok
megvásárlásában.”
A közelmúltban történt fejlesztéseket követően a magyarországi iroda mint a Rynart
Szállítmányozás regionális központja fog működni.
– Itteni embereink nagyon büszkék, hogy Budapest lesz az a hely, ahová továbbképzésre
jönnek majd a szlovének és románok, és arra is, hogy az ottani vállalatokat innen
irányítják majd – mondja Rynart.
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat nézve olyan holland multinacionális
vállalatok mint például a Philips, nagyban hozzájárultak annak növekedéséhez.
Hollandia úgy döntött, hogy nem képviselteti magát Prágában az
„azonos gondolkodású” kisebb országok legutóbbi találkozóján, ahol
az európai alkotmány körüli kérdések voltak terítéken. Miért? Robert
van Nouhuys Prágában valóban nem voltunk jelen. Szorosan
együtt dolgoztunk a csatlakozó országokkal, különösen a visegrádiakkal.
Úgy tekintünk rájuk, mint olyan országokra, melyek a jövőben együttesen
akár az egyik „legnagyobb állammá” válhatnak majd. A Benelux-közösség
tagjaiként ezt a megközelítést választottuk. Prága esetét tekintve
azonban – tudván, hogy a konvent elért már bizonyos eredményeket
– fárasztóvá válhat, ha ilyen „azonos gondolkodású” konferenciákra
kell járni. Az ilyesmi elkezdheti bomlasztani azon eredmények egy-egy
részét, amelyekre pedig olyan büszkék voltunk. Fenntartásaink ellenére
azt mondjuk, hogy érthető kompromisszumok jöttek létre és nem kellene
hozzányúlnunk az alkotmányhoz, nehogy az a darabjaira hulljon.
Miért
esik az Európai Uniónak olyannyira nehezére konszenzusra jutni
az iraki kérdésben?
Robert
van Nouhuys Azért, mert a külpolitika és a biztonság
az Unió leggyengébb láncszemei. Még mindig a tagországok kormánypolitikája
a meghatározó, és bár a konszenzusig el kell jutni, pillanatnyilag
nincsenek kialakult szabályok. Kis lépéseket teszünk, és a soron
következő kormányközi konferencián majd sok szó esik arról, hogy
hogyan kell a külpolitikai kérdéseket kezelni, bár úgy érzem, nagyon
nehéz lesz eredményre jutnunk.
Nem
túlságosan keserű ez a pirula? Hiszen egy olyan világban élünk,
ahol a kül- és védelmi politika döntései különösen komoly
következményekkel járnak.
Robert
van Nouhuys Ez igaz. Ez a kérdés egyenesen a NATO-hoz
vezet. A legtöbb EU-tagország, és sokan a csatlakozó országok közül,
NATO-tagok vagy azok lesznek, és így erősen az Egyesült Államok befolyása
alatt állnak. Magyarországon ezek a hatások néha ütköznek, mint például
most az Irakkal kapcsolatos kérdésekben. Ugyanez volt a helyzet,
amikor Magyarországra és néhány hozzá hasonló országra komoly nyomás
nehezedett, hogy ne hagyják jóvá és ne ratifikálják a Nemzetközi
Büntetőjogi Bíróságot. Ezeknek az országoknak nem könnyű, és én
személy szerint nagyon örülök, hogy a magyarok az EU-vonalat követték.
Néhány holland törvény igen liberális hírben áll. Gondolok itt
az azonos nemuek között kötött házasságot, vagy a kábítószerek használatát
szabályozó törvényekre. Mi az, amit Magyarország megtanulhat az ezekhez
a kérdésekhez való holland hozzáállásból?
Robert
van Nouhuys Ami a kábítószer-politikát illeti, elvileg
mindenfajta kábítószerrel történő kereskedés – ez még a könnyű drogok
esetére is érvényes – illegális Hollandiában. Ami azonban a könnyu
drogokat illeti, a gyakorlat mégis az, hogy csak a súlyosabb esetekben
kezdeményeznek eljárást, és nagyon kis mennyiségben engedélyezik
azok forgalmazását egyes kávézókban. A közegészségügy figyelme ugyanakkor
kiterjed a keménydrogosokra. A keménydrogok esetében a kereskedelem
illegális, a felhasználót pedig betegnek tekintik.
Persze a legegyszerűbb megoldás, ha a kábítószerélvezőket bűnözőknek
tekintjük, letartóztatjuk és börtönbe csukjuk. De bizonyos fokú rendet
lehet tartani, ha a szabályozások alapján a kábítószeresek tudják,
hogy elmehetnek egy egészségügyi állomásra, és nem tartóztatják le
őket, s nem kerülnek börtönbe. Ez lehetővé teszi azt is, hogy különböző
programok segítségével rehabilitáljuk őket. Az a tapasztalatunk,
hogy ez a rendszer elég jól működik.
Ami az azonos neműek házasodását illeti: talán egyfajta „holland
hobbi”, hogy mindenkit egyenlőnek kezelnek, és egy-egy esetben ennél
messzebbre is elmennek. Kezdetben csak a házasság következményeinek
jogi oldalát néztük. Az azonos nemuek kapcsolataikban ugyanolyan
stabilitásról tettek tanúbizonyságot, mint a házasságban élők. A
házasság általános destabilizációjára rámutatva jelezték, hogy ők
sem bizonytalanabbak a kapcsolatukban, mint a hagyományos házasságban
élők. És meggyőztek minket, azt hiszem, nem is érdemtelenül.
|
|
|
|