SZEPTEMBER
    
Nézőpont
A Föld körül
Fókuszban Hollandia
Egyenes beszéd
Látószög
Befektetések
Impresszum
Archívum
Best of Budapest
Budapest Week
International Events
Add to Favourites
Send it to Your Friend
 
 
 
 

Betölteni a teret
Holland–magyar építészeti vegyesvállalatok alakulnak

A Holland Királyság budapesti nagykövetségének díjnyertes épülete tágas és funkcionális tereivel jó példa a kortárs holland építészetre, és magyar stílusjegyeket is magába olvaszt. Az épület jelképezi a két országot összefűző szoros diplomáciai kapcsolatot, illetve a magyar és holland építészek között egyre növekvő együttműködést is.

 
 

A nagykövetséget az Iparteam építészeti Kft. építette, amely a magyar Iparterv és a holland Team 4. közös vállalkozása. Az Iparterv főigazgatója, Borostyánkői Mátyás szerint, aki a követséget holland társával, Fred Dubbelinggel együtt tervezte, a hollandok döntő hatást gyakoroltak a magyar építészek kialakulóban lévő látásmódjára.

– A hollandok munkamódszere, magabiztos hozzáállásuk példátlan volt – fogalmazott Borostyánkői. Az 1988-ban Borostyánkői és Dubbeling részvételével létrehozott vegyesvállalat az első külföldi építészeti együttműködés volt Magyarországon, amely nagyban elősegítette a további nemzetközi kapcsolatok kialakítását.

A Magyarországra érkező legjelentősebb holland építész cég az 1995-ös alapítású Erick van Egeraat Associated Architects volt. Van Egeraat építész az Andrássy úti ING székház klasszikus helyreállításával kezdte meg ténykedését Budapesten. Legkiemelkedőbb műve azonban várhatóan az ING Bank új, Dózsa György úti székháza lesz. A projekt keretében két épület kerül felújítására, egy teljesen új épület felépítése mellett. A székhely mintegy hídként emelkedik majd a klasszikus és a modern stílus között, miközben kortárs külleme és hangulata már a jövőt idézi.

Van Egeraat stílusa saját bevallása szerint a holland internacionalizmus és a magyar hagyományos építészet elemeit ötvözi. Véleménye szerint Magyarországon könnyebb volt áthidalni a különböző stílusok közötti szakadékot, mint a többi kelet-európai országban.

– A magyar hagyományoktól nem idegen az asszimiláció, a társadalom képes volt különböző kultúrákat magába szippantani az évek során – vélekedik van Egeraat. – A hollandok pedig mindig is utazgattak a világban, történelmük az alkalmazkodásról szól. Habár a nemzetközi építész cégek száma nem túl nagy Magyarországon, hatásuk mégis érezhető.


– A nemzetközi cégek komoly kihatással vannak a hazai építészetre – mondta Balogh Balázs, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Rajzi és Formaismereti tanszékének vezetője. – Ideérkezésük előtt az olyan high-tech anyagok hagyományos kézmuves megmunkálása, mint amilyen az acél és az üveg, nem volt ennyire elterjedt Magyarországon, mert ezek igen költséges eljárások.

A törvényi szabályozások még mindig sok külföldi céget távol tartanak Magyarországtól. Az építési engedély megszerzéséhez a cégeknek olyan magyar építészeket kell alkalmazniuk, akik a Magyar Építészkamara tagjai. Ez kényszeríti a nemzetközi cégeket vegyesvállalatok létrehozására.

A legújabb holland–magyar közös vállalkozás a Roeleveld-Sikkes Architects Hungary Kft., amely 2002-ben első díjat nyert a miskolci Archidea építészeti szemle pályázatán. Dick Sikkes holland építész és magyar partnere, Szalai Judit Annamária szerint a szabályozások igen megnehezítik a nemzetközi cégek dolgát, de reményeik szerint Magyarország európai uniós csatlakozása enyhíteni fog a megszorításokon. Úgy érzik, hogy Magyarország, akárcsak Hollandia, olyan kis ország, mely képes volt megőrizni független építészeti kultúráját.

– Sok fiatal és tehetséges építész van Magyarországon, rengeteg az energiájuk, de a legnagyobb gond pillanatnyilag a pénzhiány – mondta Sikkes. – Nincs elég pénz nagy projektekre.


A hollandok pedig nem szűkölködnek az ilyen nagy projektekben. A svéd Federation of Consulting Engineers and Architects 2002-es jelentése szerint holland tulajdonban van Európa huszonöt legnagyobb építészeti és consulting cége közül hét. Amikor Magyarország 2004-ben csatlakozik majd az EU-hoz, a magyar építészeknek nem kell attól tartaniuk, hogy hirtelen háttérbe szorulnak, mert a szabályok enyhítése a fiatal magyar tehetségekkel együtt segíteni fogja a magyar cégek versenyképességét és alkalmazkodását a külföldi cégek beáramlásához.

Holland vállalatok Magyarországon

ING Bank Rt.
Regionális ügyviteli központot nyit Budapesten a világ harmadik legnagyobb pénzügyi szervezete, a holland ING Csoport – jelentette be a cég idén júliusban. A háttérirodai ügyviteli tranzakciókat bonyolító és a vállalati ügyfélkört kiszolgáló számlavezető rendszert a magyar fiók, az ING Bank Rt. biztosítja majd, 2005 végéig várhatóan négyszáz dolgozót alkalmazva. A magas képzettségu hazai munkaerő volt az egyik faktor, amely elősegítette, hogy a közép- és kelet-európai versenytársak közül Magyarországra essen az ING Csoport választása az ügyviteli központ helyszíneként.

– A háttérirodai tranzakciókat bonyolító és számlavezető rendszer jól jelzi a folyamatban lévő átalakulást – jelentette ki Pieter de Haes, az ING Bank Rt. vezérigazgatója egy korábbi beszédében.

Az ING 1991-es magyarországi megalakulása óta – amikor is mint első, teljes egészében külföldi kézben lévő bank megnyílt – leginkább a vállalati szektorra koncentrált. A pozsonyi, szófiai, bécsi, prágai, budapesti és bukaresti pénzügyi háttérirodák összeolvasztása és Budapestre való áttelepítése a budapesti regionális ügyviteli központba azt jelzi, hogy Magyarország tudásalapú munkaereje másfajta beruházást vonz az országba.

– Az emberekbe történő befektetés most igen fontos a magyar gazdaság számára – mondta Pieter de Haes vezérigazgató.

A központ teljes körű működését 2003 második felében kezdi majd meg, a környező országoknak belső szolgáltatásokat kínálva; továbbá lehetőséget nyújt majd hazai és nemzetközi fizetések, hiteltranzakciók, külföldi átváltások és egyéb pénzügyi tranzakciók lebonyolítására.

Az ING Csoport benyújtott egy tervet az európai ügyvitel és adatkezelés egészének integrációjára és budapestre telepítésére is.

Az ING ingatlanberuházó ága, amely összesen 222 millió eurót fektetett be Magyarországon, a Dózsa György úti Liget Park Átrium irodaházban alakítja ki az új központot.

Philips Hungary Kft.
A képcsöves (CRT) monitort gyártó szombathelyi gépsor múlt januári leállítása után a holland Royal Philips Electronics most ismét kiterjeszti tevékenységét Magyarországon. A fogyasztói elektronikát gyártó cég, a bejelentés szerint, csúcstechnológiai gyártósorokat fog felállítani a közeljövőben, és nem tervez további gépsorleállítást.

A vállalat kommunikációs igazgatója, Blazsevácz Péter elmondta, hogy a fejlesztés olyan high-tech termékek gyártására terjed majd ki, mint a folyadékkristályos kijelző és a DVD-újraíró, amelyeket főleg európai piacra szánnak.

Ugyanakkor Magyarországon is növekszik a high-tech termékek eladása, forgalmuk a 2001-es 264 millió euróról tavaly 275 millió euróra emelkedett.

A Philips Magyarország a harmadik legnagyobb exportot bonyolító és a harmadik legnagyobb méretu gyár Magyarországon; 2002-ben közel 2,2 milliárd eurós eladást bonyolított, és 4700 alkalmazottal rendelkezett. Termékkörébe tartozik a fogyasztói elektronika, a világítástechnika, félvezetők gyártása, a kommunikáció és biztonság, orvosi muszerek, háztartási és szépségápolási termékek előállítása. Philips gyárak működnek Székesfehérváron, Szombathelyen és Győrben.

 
     
 
 
 
A Rynart kelet felé hódít tovább
Egy holland szállítmányozó cég, amely túlnövi anyavállalatát

A közelmúltban Franck Rynart egy fényképet kapott egyik ismerősétől azokból az időkből, amikor még csak pár hónapja volt jelen mint befektető Magyarországon. Egy dolog biztos: sok minden változott, amióta először betette a lábát a közép-európai piacra. A képen szürke, téli fényben, három ember áll egy kicsi, öreg viskó előtt: Rynart, a magyarországi üzlettársa és egy hölgy, aki akkoriban mint tolmács dolgozott neki. A Ferihegyi reptértől nem messze álló épület ötven négyzetméteres volt. A képről csak az az egyetlen teherautó hiányzik, ami a 75 éves holland családi vállalkozás magyar ágának akkoriban tulajdonát képezte.
 
 


Ebben az évben lesz tíz éve, hogy a Rynart Szállítmányozás Magyarország megkezdte tevékenységét. Körbetekintve hatalmas irodáikon Biatorbágyon, az ember kezdi megérteni, miért nevezi Franck Rynart Magyarországot a nagy lehetőségek hazájának.
– Hollandiában alig volt lehetőségünk a terjeszkedésre, míg itt erre rengeteg alkalom kínálkozik – nyilatkozza Rynart.


A vállalat legújabb biatorbágyi létesítményének – amely Budapesttől mintegy 20 kilométerre fekszik Bécs irányában – megépültével a Rynart magyar leányvállalatának ma már egy több mint 100000 négyzetméteres logisztikai központ és 450 teherautó van a tulajdonában, valamint 2000 embert foglalkoztat. Rynart szerint a vállalat elérte lehetősége határait Magyarországon.

– Az ország legnagyobb szállítmányozói lettünk, piaci részesedésünk 50 százalék körül van. Ezt túllépni már nem lenne helyes – mondja Rynart. A magyar leányvállalat pár év leforgása alatt felülmúlta anyacégét. Majdnem minden fontos külföldi befektetőnek a Rynart dolgozik.

A legutóbb elkészült elosztópontot Anton P.H. Rynart Parknak keresztelték el, nevét Franck nagyapjáról kapta, aki 1928-ban a céget alapította. Az a kicsi, ősrégi teherautó, fa ládáival, amely a biatorbágyi épület előcsarnokában látható, ezekre az időkre emlékeztet.
A Rynart Magyarország sikerét alapvetően két körülménynek köszönheti: a merészségnek, amelyre a vállalkozáshoz szükség volt abban az időszakban, amikor a legtöbb holland befektető még félt bármit elkezdeni Közép-Európában, valamint a piac réseinek jó felmérésére. Szakmai tudásával és hollandiai tapasztalataival Rynart tudta, hogy többről van szó, mint egyszeruen felpakolni, és célba juttatni az árucikkeket. A lehetőségek nagyon kedvezőek voltak, de, ahogy a vállalkozó fogalmaz: „Hatalmas kockázatot is vállaltunk.”

Az a tény, hogy Kelet-Európa nem volt számára ismeretlen terület, nagyban segítségére volt. Az anyacég már az 1950-es évek óta dolgozott az akkori keleti blokk országaiban. Gyermekként ő maga is utazott a teherautókkal és otthon, családi étkezések során, gyakran beszélgettek például a román határon tapasztalt nehézségekről vagy az egykori Európai Közösség legújabb szállítási szabályairól.

Az ezekben az időkben felhalmozott tudás segített a kezdeti időkben, a kis viskóban, a Ferihegyi reptér mellett. „Voltak már itt ismerőseim, akik segítségemre lehettek, voltak kapcsolataink” – mondja Rynart. „Ez előnyhöz juttatott minket azokkal az üzletemberekkel szemben, akik még soha nem jártak itt.”

Rynart szerint ez az egyik magyarázata annak, hogy az elmúlt évtizedben nem kellett korrupciós problémákkal megbirkóznia.

– Az üzletemberek gyakran panaszolják, hogy fizetniük kell, ha el akarnak intézni valamit, de az én tapasztalataim szerint ez badarság. Ami számít az az, hogy ismerni kell az embereket, és meg kell hallgatni a véleményüket. Azt is gyakran hallani, hogy a magyarok nem tartják magukat a megállapodásokhoz, de én azt gondolom, nem szabad elfelejtenünk, milyen hatalmas változásokon ment át ez az ország. Sokaknak fogalmuk sem volt arról, hogy mi vár majd rájuk.

Az első néhány évre úgy emlékszik, mint az igazi úttörő időkre. „Rengeteg dolog, amit ma már természetesnek tartunk, teljesen ismeretlen volt. A minőségi szolgáltatás, mint olyan, nem létezett és a megrendelők sem voltak mindig együttmuködők. Észben kellett tartani, hogy egy teherautó általában nem tudott egynél több szállítmányt célbajuttatni naponta, mert a megrendelők gyakran órákig váratták a gépkocsivezetőt, mielőtt kipakoltak volna.”

Magyarország, az egész közép-európai régióhoz hasonlóan, átmeneti időszakban volt, és ez nemcsak lehetőségeket, de akadályokat is rejtett magában. A törvények állandóan változtak. Kölcsönhöz jutni egy magyar, vagy akár egy nemzetközi banktól szinte lehetetlen volt.

– 1998 óta sok minden változott ebben a tekintetben. Ezalatt az idő alatt Magyarország igazi európai országgá vált, olyan szabályrendszerrel, amely nem áll távol a hollandiaitól, és ma már élvezi egy jól muködő bankrendszer előnyeit. Természetesen manapság jó néhány külföldi bank is jelen van a magyar piacon, ami tovább egyszerusíti az üzletmenetet.

A Rynart Magyarország a dolgozók átlagéletkorának szempontjából fiatal vállalat, de a cég nagyon örül, hogy alkalmazottainak többsége messzemenően lojális. A legtöbb ember az első évek óta a cégnél van, sőt gyakran magukkal hozták családtagjaikat és barátaikat is.

– Én nagyon nyílt ember vagyok és a körülöttem dolgozókat is erre bátorítom – mondja Rynart. – A magyaroknak ez szokatlan ugyan, de ha egyszer hozzászoktak, nagyon értékelik. Azt is nagyra becsülik, hogy ha szükséges, a piszkos munka elvégzésétől sem riadok vissza, csinálom velük együtt.

Annak ellenére, hogy beosztottjainak nagy szabadságot biztosít, egy dologban nagyon szigorú: a lopást keményen bünteti. Ezen a területen igen határozottnak kell lennie. „Egy teljesen más mentalitással van itt dolgunk. Magyarországon természetes, hogy ha történetesen egy tejgazdaságban dolgozol, hazaviszel egy kis tejet, és ha chips-et szállítasz, kinyitsz egy csomagot és megkóstolod. A Rynart ezt nem engedheti meg magának.”

A felügyelet igen szigorú. Az ellenőrzést nem a Rynart alkalmazottai végzik, hanem egy független biztonsági cég. „ők felelősek minden veszteségünkért, ezért közvetlenül érdekeltek, hogy jól végezzék a munkájukat.”

A szigorú biztonsági előírásokra szükség van, hiszen a Rynart nem csak egy egyszerű szállító vállalat. A biatorbágyi telep korszerű logisztikai központ, amely nem csupán áruszállítással, de árukészletek kezelésével és tárolással is foglalkozik. Olyan cégeknek nyújt logisztikai szolgáltatást, mint a Philips, a Heineken, a Nestlé, a Compaq, a Nokia és a Tesco. Rynart teherautók szállítják az Amstel sört Magyarország minden kocsmájába, de a vállalat például polcokat is biztosít a Tesco számára.

A cégnek van egy üzeme, amely mobiltelefonokat csomagol a szolgáltatók számára, valamint nyersanyagok és késztermékek teljes készleteit kezeli néhány vállalat megbízásából. Legújabb ötletük telefonos szolgálat megszervezése ügyfeleik számára. Ez egy olyan teljes logisztikai szolgáltatási csomag, amely Magyarországon eddig teljesen ismeretlen volt.


Mivel számos ügyfelük a környező országokban is tevékenykedik, a Rynart is keresi az új lehetőségeket Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.

– Szerbia kész az ilyen jellegu szolgáltatások befogadására, mivel jelen pillanatban semmi hasonló nincs az országban, annak ellenére, hogy az egyik legfejlettebbnek számítottak a régióban – véli a cégvezető. A Rynart mindhárom ország kapcsán a Greenfield Investments vonatkozásában gondolkodik. „Nem hiszek már létező vállalatok megvásárlásában.”

A közelmúltban történt fejlesztéseket követően a magyarországi iroda mint a Rynart Szállítmányozás regionális központja fog működni.

– Itteni embereink nagyon büszkék, hogy Budapest lesz az a hely, ahová továbbképzésre jönnek majd a szlovének és románok, és arra is, hogy az ottani vállalatokat innen irányítják majd – mondja Rynart.

     
 
 
 
 
Több mint tulipán és tea
F. P. Robert van Nouhuys holland nagykövet szerint Európa kudarcot vallott, amikor egységes kül- és védelmi politikát kellett volna kialakítania. Interjúnkban van Nouhuys nyíltan beszél a kábítószerről és az azonos neműek házasságáról is.
 
 


Mivel magyarázza, hogy egy olyan, viszonylag kicsi ország, mint Hollandia a magyarországi befektetők listavezetője?

Robert van Nouhuys Kereskedő ország vagyunk, ez mindig is a gazdaságunk alapját képezte a világ első tíz kereskedő országa egyikeként. Ami Magyarországot illeti, viszonylag jelentős beruházásaink vannak itt is.

 
 


A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat nézve olyan holland multinacionális vállalatok mint például a Philips, nagyban hozzájárultak annak növekedéséhez.

Hollandia úgy döntött, hogy nem képviselteti magát Prágában az „azonos gondolkodású” kisebb országok legutóbbi találkozóján, ahol az európai alkotmány körüli kérdések voltak terítéken. Miért?

Robert van Nouhuys Prágában valóban nem voltunk jelen. Szorosan együtt dolgoztunk a csatlakozó országokkal, különösen a visegrádiakkal. Úgy tekintünk rájuk, mint olyan országokra, melyek a jövőben együttesen akár az egyik „legnagyobb állammá” válhatnak majd. A Benelux-közösség tagjaiként ezt a megközelítést választottuk. Prága esetét tekintve azonban – tudván, hogy a konvent elért már bizonyos eredményeket – fárasztóvá válhat, ha ilyen „azonos gondolkodású” konferenciákra kell járni. Az ilyesmi elkezdheti bomlasztani azon eredmények egy-egy részét, amelyekre pedig olyan büszkék voltunk. Fenntartásaink ellenére azt mondjuk, hogy érthető kompromisszumok jöttek létre és nem kellene hozzányúlnunk az alkotmányhoz, nehogy az a darabjaira hulljon.

Miért esik az Európai Uniónak olyannyira nehezére konszenzusra jutni az iraki kérdésben?

Robert van Nouhuys Azért, mert a külpolitika és a biztonság az Unió leggyengébb láncszemei. Még mindig a tagországok kormánypolitikája a meghatározó, és bár a konszenzusig el kell jutni, pillanatnyilag nincsenek kialakult szabályok. Kis lépéseket teszünk, és a soron következő kormányközi konferencián majd sok szó esik arról, hogy hogyan kell a külpolitikai kérdéseket kezelni, bár úgy érzem, nagyon nehéz lesz eredményre jutnunk.

Nem túlságosan keserű ez a pirula? Hiszen egy olyan világban élünk, ahol a kül- és védelmi politika döntései különösen komoly következményekkel járnak.

Robert van Nouhuys Ez igaz. Ez a kérdés egyenesen a NATO-hoz vezet. A legtöbb EU-tagország, és sokan a csatlakozó országok közül, NATO-tagok vagy azok lesznek, és így erősen az Egyesült Államok befolyása alatt állnak. Magyarországon ezek a hatások néha ütköznek, mint például most az Irakkal kapcsolatos kérdésekben. Ugyanez volt a helyzet, amikor Magyarországra és néhány hozzá hasonló országra komoly nyomás nehezedett, hogy ne hagyják jóvá és ne ratifikálják a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróságot. Ezeknek az országoknak nem könnyű, és én személy szerint nagyon örülök, hogy a magyarok az EU-vonalat követték.

Néhány holland törvény igen liberális hírben áll. Gondolok itt az azonos nemuek között kötött házasságot, vagy a kábítószerek használatát szabályozó törvényekre. Mi az, amit Magyarország megtanulhat az ezekhez a kérdésekhez való holland hozzáállásból?

Robert van Nouhuys Ami a kábítószer-politikát illeti, elvileg mindenfajta kábítószerrel történő kereskedés – ez még a könnyű drogok esetére is érvényes – illegális Hollandiában. Ami azonban a könnyu drogokat illeti, a gyakorlat mégis az, hogy csak a súlyosabb esetekben kezdeményeznek eljárást, és nagyon kis mennyiségben engedélyezik azok forgalmazását egyes kávézókban. A közegészségügy figyelme ugyanakkor kiterjed a keménydrogosokra. A keménydrogok esetében a kereskedelem illegális, a felhasználót pedig betegnek tekintik.

Persze a legegyszerűbb megoldás, ha a kábítószerélvezőket bűnözőknek tekintjük, letartóztatjuk és börtönbe csukjuk. De bizonyos fokú rendet lehet tartani, ha a szabályozások alapján a kábítószeresek tudják, hogy elmehetnek egy egészségügyi állomásra, és nem tartóztatják le őket, s nem kerülnek börtönbe. Ez lehetővé teszi azt is, hogy különböző programok segítségével rehabilitáljuk őket. Az a tapasztalatunk, hogy ez a rendszer elég jól működik.

Ami az azonos neműek házasodását illeti: talán egyfajta „holland hobbi”, hogy mindenkit egyenlőnek kezelnek, és egy-egy esetben ennél messzebbre is elmennek. Kezdetben csak a házasság következményeinek jogi oldalát néztük. Az azonos nemuek kapcsolataikban ugyanolyan stabilitásról tettek tanúbizonyságot, mint a házasságban élők. A házasság általános destabilizációjára rámutatva jelezték, hogy ők sem bizonytalanabbak a kapcsolatukban, mint a hagyományos házasságban élők. És meggyőztek minket, azt hiszem, nem is érdemtelenül.