A Magyarország iraki szerepvállalása körül dúló vihar odáig fajult, hogy végül szokatlan dolgot eredményezett: a magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter meghajolt a helyi politikai nyomás alatt. Medgyessy továbbá arra kérte az Egyesült Államok kormányát, hogy adjon tájékoztatást Magyarország számára az iraki koalíciós fejlemények problémáira vonatkozóan, az amerikai katonák által állítólagosan elkövetett atrocitások fényében. Ennek, valamint a megszállt országban kialakult helyzet fokozatos romlásának tekintetében, az Egyesült Államok vezette koalíció beavatkozásairól kialakított álláspontját illetően a magyar politikai vezetés véleménye változóban van.

Magyarország, amelynek a kormánya még az ellenzék és a saját sorai felől is érezhető nyomás ellenére is az Egyesült Államok kitartó támogatója volt, továbbá 300 fős csapatot állomásoztat Irakban, ingadozni kezd.

– A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az iraki helyzetet, beleértve a biztonsági körülményeket, és az események függvényében változtathat álláspontján – mondta Bródi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ahogy Göncz Árpád fogalmazott: „Nem mondhatnám hogy örülök az iraki háborúnak, és nem tartom ezt magyar konfliktusnak. Az elejétől fogva kételkedem szükség volt-e rá.” Közvetlenül az európai parlamenti választásokat megelőzően Magyarország politikai erői is újraértékelik Irakpolitikájukat, amelyet mind ez idáig az önelégült együttműködés és az Egyesült Államok politikájának támogatása jellemzett.

Magyarország nem „megszálló erő”

Nyilatkozatában kormányát az Egyesült Államoktól már kissé eltávolítva, Bródi határozottan kijelenti, hogy Magyarország nem része a „megszálló erőknek”, csupán az ENSZ meghívására tartózkodik Irakban.

Az amerikai hadsereg iraki ellenzéki önkénteseket képzett ki Taszáron

A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Fidesz–Magyar Polgári Szövetség, amely korábban ugyancsak amellett szavazott, hogy Magyarország csapatokat küldjön Irakba, most – miután fény derült a Bagdadon kívül eső, iraki Abu Ghraib börtönben tapasztalt amerikai visszaélésekre – homlokegyenest ellenkező véleményen van. Miután a fogolykínzások, a foglyok kiszolgáltatottságával történő visszaélések és egyes irakiakkal szemben tanúsított egyéb, megalázó bánásmód bizonyítást nyert, a Fidesz erkölcsi alapon kezdte megkérdőjelezni Magyarország iraki szerepvállalását.

A legnagyobb ellenzéki párt még egy vázlatos politikai nyilatkozatot is benyújtott a parlamenthez – amellyel kapcsolatban nem született konszenzus –, arra kérve a kormányt, hogy amennyiben június 30-ig nem teljesülnek annak a feltételei, hogy az ENSZ átvehesse az iraki politikai folyamatok ellenőrzését, Magyarországnak haza kell hívnia Irakban állomásozó csapatait. A katonai beavatkozást megelőzően Magyarország szilárdan kiállt az Egyesült Államok mellett Szaddám Huszein rezsimének megdöntése során. A magyar kormány büszke lehetett az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolataira. Medgyessy volt a nyolc európai vezető egyike, akik tavaly az Egyesült Államok álláspontját támogató nyílt levelet írtak alá nem sokkal azelőtt, hogy megkezdődött az amerikaiak vezette beavatkozás.

„Amikor Irakról beszéltünk, az álláspontunk azért volt mindig is különböző a többi pártétól, mert mi mindig úgy gondoltuk, hogy a katonai akció nem volt előkészítve. A NATO védelmi bizottsága nem rendelkezett a háborút is magába foglaló tervvel, ugyanakkor a bevonulást követően nagyon komoly háború tört ki, amely során nyilvánvalóvá vált, hogy arra a koalíció egyáltalán nem volt rá felkészülve. Ráadásul a magyar részről teljesítendő iraki szolgálat jellegét meghatározó parlamenti döntés stabilizációs és humanitárius tevékenységről szólt, de nem háborús helyzetben. Ezért történt, hogy tavaly októberben, amikor a parlament úgy döntött, hogy 2004 decemberéig meghosszabbítja Magyarország iraki jelenlétét, meggyőződésünkké vált, hogy az ott kialakult helyzet függvényében módosítani kell, hogy milyen alapon küldünk csapatokat Irakba. Ha ez nem történik meg, a magyar katonákat haza kell hívni. Végül is békefenntartóknak képezték ki őket.”

Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) parlamenti frakcióvezetője

Együttműködés magyar földön

A koalícióval történő magyar együttműködés tulajdonképpen magyar földben „eresztett gyökeret” azzal, hogy az ország területet biztosított egy katonai kiképzőtábor számára. A dél-magyarországi Taszáron amerikai csapatok egy bázist és egy repülőteret hoztak létre Szaddám-ellenes önkéntesek kiképzésére. A 3000 fő befogadására alkalmas katonai bázist iraki ellenzékiekből toborzott önkéntes csoportok kiképzésére használták, melyek a koalíció szárazföldi erőit voltak hivatottak segíteni. A kiképzés elsősorban önvédelemre, fegyveres összecsapásra, és – ironikus módon – a genfi konvenció és az emberi jogok elsajátítására irányult.

Csakhogy a kiképzés alapvetően semmit sem ért, és a beindítását követő néhány röpke hét után le is állították, mivel a jelentések szerint alig több mint száz önkéntes vett részt a programban. Magyarország véleménye néhány héttel azt követően változott meg, hogy Lengyelország, az Egyesült Államok legkitartóbb közép-európai szövetségese elkezdte nyilvánosan kifejezésre juttatni kétségeit, saját vállalását illetően, hogy csapatokat tartson fenn Irakban. – Úgy gondolom, hogy most az Irakban működő koalíció összes tagja felülvizsgálja az álláspontját, beleértve a közép- és kelet-európaiakat is – mondta Heather Grabbe, a londoni székhelyű szakértői testület, a Center for European Reform helyettes igazgatója. – Súlyos biztonsági problémák tapasztalhatók a folyamatosan támadott csapatoknál. Egy lengyel újságírót megöltek, a katonákat elrabolják, meggyilkolják. A csapatok biztonsága az egyik aggasztó pont, azonban a hiteles terv hiánya a következő, valamint felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államok vajon egyszerűen csak alkalmas kiutat keres-e az amerikai elnökválasztások előtt, nem törődve azzal, hogy milyen zűrzavart hagy maga mögött – tette hozzá.

A lakosság kétharmada a csapatok hazahívását szeretné

A magyar lakosság ingadozását egy nemrégiben készített Gallup-felmérés is alátámasztotta, amely szerint a magyarok nagy része, mintegy kétharmada továbbra is az Egyesült Államok vezette iraki beavatkozással szemben foglal állást. Hasonló arányban ellenzik magát a tényt, hogy Magyarország csapatokat küldött az országba.

Az amerikai csapatok elszántan menetelnek – a koalícióba vetett hit inog

Magyarország, az „Új Európa” kulcsfontosságú része, mind ez idáig jó tanulóként követte az Egyesült Államok vezetését. A pálfordulásra utaló jelek azt tükrözik, hogy az ország lakossága csak most – a nemrégiben kirobban botrányt követően – kezd ráébredni a rideg valóságra. Az első magyar katona halála nemzeti problémává is változtathatja a kérdést. Az egyik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum (MDF), amely a jelenlegi kormány mandátuma alatt folyamatosan ellenezte a magyar csapatok iraki jelenlétét, támadja a kormányt kényelmes hozzáállása miatt, és kijelentette, hogy Magyarország olyan cselekményekbe bonyolódott, amelyek már távolról sem illeszkednek a békefenntartó szerepbe.

– Ha az Egyesült Államok nem képes megfelelő módon megoldani a konfliktust, és nem volt kellőképpen felkészülve Irakban, a továbbiakban mi nem tudunk a szolgálatra állni – mondta Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője. – Egy országnak meg kell védenie szuverenitását azzal, hogy egyszerűen kimondja, ha nem ért egyet valamivel.

Budapest magyarázatot vár az Egyesült Államoktól

Az események és az ellenzék oldaláról érzékelhető, egyre növekvő nyomás hatására Medgyessy nemrégiben szokatlan lépést tett. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének magas rangú tisztségviselőitől kért magyarázatot az újabb, „aggasztó” iraki fejleményekre vonatkozóan.

– Égető kérdések kerültek felszínre – mondta Bródi. – Az Irak körül kialakult vita nyilvánvalóan nem csupán az iraki beavatkozás legitimitásáról szól, hanem Európa és a globális struktúrák, valamint az ENSZ és az Egyesült Államok szerepéről is. A nagy kérdés az, hogy az Egyesült Államok vajon játszhatja-e egymagában a vezető szerepet. Én azt gondolom, nem. Manapság olyan környezetben élünk, amelyben egyetlen globális hatalom sem működhet egyedül – tette hozzá.

A tény, hogy az ország szerepvállalása a koalíció múlt évi, iraki beavatkozásával társítható, Magyarországon villámgyorsan politikai aknamezővé válhat, ahogy az már megtörtént más európai országokban is.

„Magyarország egy, háromszáz szakképzett, munkájáért tisztességesen megfizetett, önkéntes katonából álló, szállító alakulattal rendelkezik, és hangsúlyozom, hogy ez nem harcoló alakulat. Céljuk az volt, és most is az, amit a parlament megszavazott: hogy elősegítsék az ország stabilizációját az újjáépítés és a demokratizálás folyamata során. Ez kifejezetten humanitárius küldetés. A kormány az iraki fogolykínzásokat és a foglyokat ért megalázó bánásmódot borzalmasnak tartja, és teljes mértékben elítéli. Mindazonáltal úgy határoztunk, hogy nem hívjuk haza a katonákat, mivel ezeknek az eseményeknek semmi közük nincs a magyar kontingens missziójához.”

Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke