EU–orosz egyezség

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek talán kár volt előre aggódnia az Európai Unió bővítése miatt. Alig három hét telt el azóta, hogy a szervezet tíz új – nagyrészt volt szocialista országgal – bővült, és sikerült megállapodást kötni a szervezettel. Ez megnyithatja Moszkva előtt az utat a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), amellyel hosszú évek óta folytat tárgyalásokat. (Mára Oroszország az egyetlen jelentős gazdasági súllyal rendelkező állam, amely nem tagja a szervezetnek.)

Május 21-én Moszkvában Putyin és Romano Prodi, az Európai Unió Bizottságának elnöke négy, úgynevezett közös tér kialakításáról tárgyalt. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a közös gazdasági tér, amely nemcsak a kölcsönös beruházások ösztönzéséről szól, de a közlekedési és telekommunikációs kapcsolatok fejlesztéséről is. Az unió és Oroszország között ugyanakkor bőven vannak még vitás gazdasági kérdések. Brüsszel mindenekelőtt az orosz gázpiac liberalizálását követeli, beleértve a belföldi gázárak emelését is (ezek jelenleg ötödét teszik ki a világpiaci árnak), valamint az orosz energetikai monopóliumok lebontását. Brüsszel ugyancsak el akarja érni, hogy orosz részről csökkenjenek a gépjárművek és a repülőgépek behozatalára kivetett vámok. A gazdaságon kívül még a külső és belső biztonság, a jog (ennek része lesz hosszabb távon a Moszkva által erősen szorgalmazott vízummentességi megállapodás is) és a kultúra-tudomány válik a jövőben „közös térré”.

A fennálló nézetkülönbségek rendezése bizonyára hosszabb folyamat lesz még, a Pascal Lamy uniós kereskedelmi biztos és German Gref orosz gazdasági miniszter által szignált kereskedelmi megállapodás már most kézzelfogható előnyöket jelent Oroszországnak, nevezetesen a WTO-tagság elnyerését. Orosz részről a kiotói egyezmény ratifikálását ígérték meg, amit Moszkva a dokumentum elfogadása óta folyamatosan lebegtet és nélküle életbe sem léphet a megállapodás.

Vajna a világ legnagyobb filmstúdióját építi Magyarországon

A magyar származású, független filmkészítő Andrew Vajna, és a budapesti ingatlanmágnás Demján Sándor együtt építi fel a világ legnagyobb filmstúdióját, egy ódon kis bortermelő faluban, Budapesttől nyugatra.

Hiller István kultuszminiszter május 15-én, a Cannes-i Filmfesztiválon személyesen jelentette be a hivatalos döntés hírét erről a becsvágyó beruházásról. A terv részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a filmipar szakértői szerint, ha ez, az egyik leglendületesebb hollywoodi producer és Budapest legbefolyásosabb ingatlanfejlesztési vállalkozói által kezdeményezett, nagyszabású terv megvalósul, akkor a Kárpát-medence tartósan Hollywood hátsó szobájává válhat. A beruházás egyúttal óriási csapást mérne Prágára, amely idáig, éveken át a nyugati producerek és filmrendezők kedvenc forgatási helyszíne volt. Magyarország azzal is Prága fölé kerekedett, hogy elfogadott egy filmtörvényt, amely számos kedvezményt és adókönnyítést biztosít. A törvény Magyarországot Európa – ha nem a világ – legbarátságosabb területévé változtatta a filmipar számára. Hírek szerint Demján és Vajna személyesen gondoskodik a stúdió finanszírozásáról és felépítéséről, amely a legkorszerűbb technikai berendezésekkel és effektustechnológiával is rendelkezik majd, és alkalmas lesz még a legnagyratörőbb hollywoodi bombasiker leforgatására is.

A magyar média beszámolt arról, hogy a stúdióban víztároló medencék is lesznek, amelyek lehetővé teszik, hogy Titanic-szerű képi hatásokat a helyszínen állítsanak elő.

Bár ez az etyeki a stúdió lesz a legnagyobb, nem ez az egyetlen tervbe vett és felépítendő filmes létesítmény Magyarországon. Halmi Róbert televízió- és filmmogul beruházási tervezete már csak aláírásra vár, és ő is felépítheti új stúdiókomplexumát nem messze Budapesttől, Fót községben, egy állami tulajdonban levő földterületen.

Szabados Róbert kanadai-magyar producer is egy stúdióegyüttes építésébe kezdett, melynek neve Stern Filmstúdió és Media Center Kft., és Pomázon épül. A Stern-komplexum egyelőre két, 1500 négyzetméteres stúdióépületből, egy kelléképítő műhelyből és egy hatalmas parkolóhelyből áll majd, ahol a nehéz-tehergépkocsik és vontatók is könnyedén elférnek.

Az etyekinél kisebb, alig 500 millió forintos költségvetésű Stern stúdióegyüttes elemzők szerint a kisebb produkciókat (televíziós sorozatok, kábelcsatornás filmek, hirdetések) lesz képes vonzani, ellentétben az etyekivel, amelyet hollywoodi nagyfilmekhez építenek, és abból a megélénkülő filmkészítő tevékenységből is profitálhat, amelyet a Vajna–Demján beruházás gerjeszt majd az országban. Szakértők azonban attól is óva intenek, hogy a filmkészítők előre igyanak a medve bőrére. Az etyeki beruházás költségvetését ugyanis még nem hozták nyilvánosságra. Bár Vajna és Demján a kultuszminiszteri bejelentést követően sajtótájékoztatót tartott Cannes-ban, azon nem mondtak el újabb részleteket a beruházásról. A Népszabadság beszámolt arról, hogy a nemrég elfogadott filmtörvény erre, a kies kis bortermelő faluban, Etyeken tervezett beruházásra is jelentős támogatásokat biztosít majd.

Zágráb kezet nyújt Belgrádnak az uniós csatlakozáshoz

Horvátország és Szerbia-Montenegró remélhetőleg „körbeért” – egymás partnerei voltak az egykori Jugoszláviában, majd ellenségek a háborúban, és most majd újra partnerek lehetnek: ezúttal az Európai Unióban, mégpedig amilyen gyorsan csak lehet. Zágráb jelenleg az EU-hoz 2007-ben csatlakozni kívánó balkáni országok vezetője, és mint olyan, szorosan együtt kíván működni Belgráddal az elhúzódó problémák mielőbbi megoldása érdekében, hogy ezzel is elősegítse az ország 2010 utáni csatlakozását. Szerbia-Montenegró elnöke,Svetozar Marovic május 24-i zágrábi látogatása során Horvátország uniós tagság iránti erőteljes törekvését a „térség sikereként” jellemezte. „Nagyon örülünk, hogy jó példával járnak elöl, mert ez mindannyiunk számára biztatást és felelősségérzetet jelent” – jelentette ki, miután találkozott Stjepan Mesic horvát elnökkel. Tavaly Belgrádban Mesic és Marovic is sajnálatát fejezte ki a háborúban a két fél által elkövetett atrocitásokért, ezáltal megteremtve az enyhülőfélben lévő viszony gyors továbbfejlődésének lehetőségét, és az EU követelményeinek megfelelő kétoldali kapcsolatok létrehozásának esélyeit.

Megegyezés született egy kevéssé szigorú vízumrendszer fenntartásáról és a kisebbségek jogainak biztosításáról, aminek részét képezi a kilencvenes évek óta fennálló problémák megoldása: például a háború során eltűnt horvátok vagy a Horvátországból elmenekült szerbek tulajdonviszonyainak ügye. A két ország képviselői három évre szóló megállapodást írtak alá, amelynek célja a kétoldalú együttműködés előmozdítása az európai integráció érdekében. „Ami Horvátországot illeti, az európai ügyekkel kapcsolatos együttműködés terén nincsenek akadályok. Az egyezmény fokozni kívánja ezt az együttműködést” – nyilatkozta Mesic.

A látogatás váratlan események nélkül zajlott le, leszámítva azt az egy héttel korábbi, feszült pillanatot, amikor Mesic nem mutatott hajlandóságot arra, hogy Maroviccsal együtt a belgrádi külügyminiszter Vuk Draskovic-ot is fogadja. A horvátok közül sokan emlékeznek még, hogy a háború első napjaiban, a szerb félkatonai erők összehívásakor Draskovic milyen szerepet töltött be. Marovic végül átértékelte a helyzetet, és Draskovic nélkül ment. Zágráb fogadta Marovic-ot, majd kitűzött egy időpontot a horvát külügyminiszter, Miomir Zuzul belgrádi látogatására, hogy az egy másik időpontban találkozhasson Draskoviccsal.

Román helyhatósági választások a változás jegyében

Az erőteljes kampányt követően a kolozsvári lakosság nagy része fellélegzett: Gheorge Funar, aki tizenkét évig volt a város polgármestere, elvesztette a június 6-i romániai helyhatósági választások első fordulóját. Funar, a nacionalista városvezető, aki intézkedéseivel ellenségeskedést szított a magyar és a román lakosság között, mindössze a szavazatok 20,7 százalékot szerezte meg. Funar legitimitása akkor dőlt meg, amikor már a parkok padjait és a szemeteskukákat is román nemzeti színekkel festtette le – abban a városban, melyben jelentős arányban élnek magyarok. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) – a magyar kisebbség legjelentősebb pártja – a szociáldemokrata Ioan Rust, volt román belügyminisztert támogatta, aki a szavazatok 41,1 százalékát kapta az első fordulóban. Emil Boc, a Demokrata Párt képviselője 35,6 százalékot szerzett, és ezzel ő is bekerült a választások június 20-i, második fordulójába. Helyi választásokat tartottak a fővárosban, Bukarestben is, ahol Traian Basescu pártja, a Demokrata Párt a szavazatok 53 százalékát szerezte meg, megelőzve Mircea Geoana román külügyminisztert, aki 29,6 százalékot szerzett.

Dél-Afrika rendezheti a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot

„Ez a legnagyobb születésnapi ajándék fiatal demokráciánknak!” – írta a 2010-es dél-afrikai futball vb-t köszöntő vezércikkében a délafrikai The Sunday Independent. Ez lesz az első alkalom, hogy a fekete kontinens adhat otthont a labdarúgó-világbajnokságnak. A döntés nem keltett meglepetést, hiszen a belga Jan Peeters által vezetett öttagú bizottság a 2006-os vb rendezéséről egy vokssal lemaradt Dél-Afrikai Köztársaság pályázatát ítélte a legjobbnak, miután mind az öt pályázó országot meglátogatta. Az ország számára azonban hosszú volt az út idáig. Az apartheid utáni első alkotmányt az állam első fekete vezetője, a legendás Nelson Mandela hirdette ki 1996-ban. Három sikeres választás után megszilárdulni látszik a demokratikus politikai berendezkedés. A dinamikusan fejlődő ország korszerű pénzügyi, kommunikációs és energiaszektorral is büszkélkedhet, és jó az infrastruktúrája. Az utóbbi években a sport – a vegyes csapatok révén is – összekovácsolta Dél-Afrika lakóit, akár a náluk rendezett rögbi vagy krikett vb-n kellett szurkolni a hazaiaknak. A 2010-es labdarúgó vb-től gazdasági növekedést várnak a Jóreménység fokán, valamint az eddig is virágzó turizmus megerősödését, ami rá is fér a társadalomra, hiszen lakosságnak még mindig csaknem a fele él szegénységben, és 30 százalékos a munkanélküliség.

Megugrott a Szlovákiában menedéket kérők száma

Idén áprilisban, Szlovákiában minden eddiginél magasabb volt a menedék iránti kérelmet benyújtók száma – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) pozsonyi irodája, egyben a menekültek számának további emelkedését jósolva. A SITA hírügynökség jelentése szerint mind ez idáig 1067 menedékkérő adta be kérelmét, ami Szlovákia történetében egyedülállóan magas szám, és egyben Közép-Európában is kiugró a 2004-es év tekintetében. „A menedékjogért folyamodók száma még emelkedhet, ha a menekültek Szlovákiát továbbra is tranzitországnak használják, ahonnan tovább mennek nyugatra, hogy azután a dublini egyezmény alapján visszafordítsák őket” – mondta Zolo Mikes, a UNHCR szlovákiai szóvivője.

– A szlovák kormányszervezetek által elkészített dokumentumok becslése szerint a menedékkérők száma 2004 végéig elérheti a húszezret, a tavalyi évben regisztrált 10 352-vel szemben – tette hozzá. A Menekültügyi Főbiztosság arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország menekültügyi rendszere gyenge lábakon áll, és elképzelhető, hogy nem lesz képes elég hatékonyan kezelni a menekültek megnövekedett számát a II. dublini egyezmény és az Eurodac hatálybalépése után. Szlovákia tranzitországból egy – a menekültjog elbírálására várókat – befogadó országgá vált. Az európai uniós szabályozások szerint a tagországoknak joguk van a kérelmet benyújtókat visszaküldeni abba az országba, ahol azok elsőként kértek menedéket. A szlovák belügyminisztérium bevándorlási osztálya 2004 első négy hónapja során 4152 kérelmet vett nyilvántartásba. A kérelmet benyújtók közül a legtöbben Indiából érkeztek. Idén év elején az UNHCR úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben megugrott a menekültügyi kérelmek száma, különös tekintettel olyan országokra, amelyekből eddig nemigen érkeztek – például Indiából, Kínából és Bangladesből. A Szlovákiánál jóval nagyobb Lengyelország mindössze 2299 kérelmet regisztrált idén, míg Magyarország, amelynek uniós határai hosszabbak, mint Szlovákiának, összesen 528 menedékkérelmet kapott – tudtuk meg a Menekültügyi Főbiztosságtól. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest a kérelmek száma százhúsz százalékkal emelkedett, miközben a többi európai országban benyújtott folyamodványok száma általában csökkent.

Hu Jintao kínai elnök Budapesten

Hu Jintao kínai elnök háromnapos, hivatalos látogatást tett Budapesten június elején, amelynek során az oktatási és kulturális területeket érintő, kétoldalú megállapodást írta alá, valamint Budapestet és Pekinget összekötő, közvetlen repülőjárat elindítását is kezdeményezte. Az első gép augusztus 2-án indul a Malév és a Hainan kínai légitársaság szolgáltatásaihoz kapcsolódó vonalon. Mádl Ferenc köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a magyar nemzeti repülőtársaság megbízáshoz juthat majd a pekingi olimpiai játékok kapcsán is.